Köszöntjük a Szent Ferenc plébánia oldalán
Uram Jézus,
ahogyan az Atya szeretett Fiának nyilvánított,
segíts nekünk, hogy keresztségünk tudatában éljünk.
Újítsd meg bennünk a Szentlélek tüzét,
hogy veled járhassunk olyan gyermekekként, akik szeretnek, bíznak és tanúságot tesznek.
Ámen. 
A kép forrása: Católicos Somos
HOGYAN MUTAT AZ ÓSZÖVETSÉG TITOKBAN A SZENTMISÉRE
Sok katolikus számára a szentmise szorosan az Újszövetséghez kötődik. Pedig jóval azelőtt, hogy Jézus az utolsó vacsorán megalapította volna az Eucharisztiát, Isten már jelek, áldozatok és szimbólumok által készítette fel népét erre az Ószövetségben. A katolikus hit szemszögéből nézve az Ószövetség csendesen – mégis erőteljesen – a szentmisére mutat.
Az egyik legvilágosabb példa erre a pászka (arám) pészah (héber). Az izraelitáknak hibátlan bárányt kellett levágniuk, vérével meg kellett kenniük az ajtófélfát, és húsát el kellett fogyasztaniuk. Ez nem volt választható – a haláltól való megmeneküléshez szükséges volt. A szentmisében Jézus lesz az igazi Pászka-bárány. Az Ő Vére megment minket, az Ő Teste pedig táplálékul adatik. A pászka felépítése – áldozat, vér és szent lakoma – az Eucharisztiában teljesedik be.
Egy másik erőteljes előkép Melkizedek alakja, a titokzatos pap-király, aki kenyeret és bort mutatott be áldozatul (Ter 14,18). Az állatáldozatokkal szemben ez az áldozat különleges módon emlékeztet az eucharisztikus elemekre. Az Egyház mindig is prófétai előképként tekintett Melkizedekre, Krisztusra utalva, akinek örök papsága minden szentmisében jelenvalóvá válik.
A pusztai manna is egy rejtett jel. Isten mennyei kenyérrel táplálta Izraelt, hogy fenntartsa őket az Ígéret Földje felé vezető úton. Jézus később feltárta e csoda mélyebb értelmét, amikor ezt mondta: „Nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret… én vagyok az élet kenyere.” (Jn 6,32.35) A szentmisében a katolikusok az igazi Mennyei Kenyeret kapják – magát Krisztust –, aki az örök életre táplálja a lelket.
A templomban bemutatott ószövetségi áldozatok is előre mutatnak. Ezeket a papok nap mint nap megismételték, mégsem tudták teljesen eltörölni a bűnt. A szentmisében azonban Krisztus keresztáldozata – az egyetlen tökéletes áldozat – válik jelenvalóvá: nem megismétlődik, hanem jelenvalóvá lesz téve, lehetővé téve a hívők számára, hogy belépjenek a Golgota megváltó eseményébe.
Még a Szövetség Ládája is előképe a szentmisének. A ládában volt a manna, a törvény kőtáblái és Áron vesszője – mind olyan jelképek, amelyek Jézusban teljesednek be: Ő az Élet Kenyere, a megtestesült Ige és az Örök Főpap. Ahogyan Isten jelenléte a láda fölött lakozott, úgy valóságos jelenléte az oltáron lakozik az Eucharisztiában.
Ebben a megvilágításban a szentmise nem újszövetségi találmány, hanem Isten régóta készülő tervének beteljesedése. A Teremtéstől a Kivonulásig, a templomtól a prófétákig Isten türelmesen tanította népét arra, hogyan imádja Őt – míg minden Krisztusban teljessé nem lett.
Catholics Online
